Orrpolip tünetei és kezelése

Mi az orrpolip?

Az orrpolipok az orrmelléküregekben, néha az orrkagylókon képződő halvány, világosszürke, alapjukról elmozgatható, kocsonyás nyálkahártya-képződmények, vizenyős duzzanatok, amelyek általában mindkét orrüregben, gyakran többszörösen fordulnak elő. A polipok elzárják a melléküregek kivezető nyílását, az orrjáratokat és az orrüreg hátsó, csontos szélű nyílását, amely a garat felső részébe, az orrgaratba nyílik. Ennek következtében az orrlégzés akadályozott és a szaglás romlik.

Az orrpolip előfordulása

Az orrpolip a népesség 1-4%-át érinti, boncolási eredmények szerint azonban az előfordulás elérheti a 25%-ot is. Az orrpolippal sűrűn találkozhatunk olyan elváltozások kísérőbetegségeként, mint az asztma (a betegek 31%-nál fordul elő orrpolip is), vagy a cisztikus fibrózis (20%). A cisztikus fibrózis a váladéktermelő mirigyek betegsége, amely a nyák rendellenes termelését okozza. Az orrpolippal diagnosztizált betegek egy része alkohol intoleranciát is mutat, 80%-nál másodlagos melléküreg-gyulladást találnak.

Az orrpolip okai

Az orrpolipok az orrüreget és az orrmelléküregeket borító, gyulladt nyálkahártya-burjánzásából alakulnak ki, hátterében ezért elsősorban krónikus nyálkahártya-gyulladást kell keresni. Az elváltozás kóreredete egyelőre nem teljesen egyértelmű, de mindenképpen több okra vezethető vissza.
A nyálkahártya-gyulladás kialakulásáért a levegő szennyezettsége, az allergiás kórképet okozó tényezők, a nem allergiás eredetű asztma és az anatómiai eltérések (pl. orrsövény-ferdülés) következtében a melléküregek gátolt szellőzése tehetők felelőssé.

Az orrpolip tünetei

  • Az orrpolip tünetei a képződmény növekedésével párhuzamosan súlyosbodnak.
  • A kezdeti stádiumra a szaglás és ízérzés romlása, az orr teltségérzete, a gátolt orrlégzés, orrfolyás és a garat felé csorgó váladék jellemző.
  • A kisebb polipoknál a testhelyzettől is függ, hogy mennyire akadályozzák a légzést: hanyatt fekvésben elmozdulhatnak, szabad orrlégzést biztosítva, álló helyzetben pedig ismét elzárhatják a levegő útját, vagy éppen fordítva.
  • A nagyobb orrpolipok teljesen elzárhatják az orrüreget, aminek következtében a beteg áttér a szájon át történő légzésre. Emiatt a torok és a garat nyálkahártyája kiszárad, a torok érzékennyé válik, begyullad. Az orrmelléküregek, az arcüregek és a homloküreg nyílásainak elzáródása ezek gyulladásához vezet, mivel nem tudnak kielégítően szellőzni. Beterjedhet a rostasejtekbe, amelyeket az orrüreg csontos fala határol, és a melléküregekbe is. Ennek következményeként a betegek arctáji fájdalmat és fejfájást panaszolnak.
  • Ha az orrpolip teljesen kitölti az orrjáratokat, megjelennek az orrdugulás miatti alvási apnoe (légzéskimaradás) tünetei: a horkolás, az erőltetett légzőmozgás, az alvás alatti elhúzódó légzésszünet és következményeként csökken a vér oxigénszintje. Az orrgaratba nőtt polip orrgarati váladékcsorgást és teltségérzetet okoz.
  • A szaglászavar – csökkent vagy megszűnt szaglási képesség – gyakran csak annak kapcsán derül ki, hogy a betegnek feltűnik, hogy nem érzi az ízeket.

Az orrpolip kivizsgálása

A diagnózis az orrtükri kép alapján viszonylag könnyen megállapítható: az eljárás során az orvos orrtükröt vagy orrspekulumot vezet az orr elülső, tágítható részébe, amelynek segítségével a kóros képletek könnyen láthatóvá válnak. A nyálkahártya-duzzanatot a vizsgálat megkönnyítése érdekében 0,5-2%-os efedrinoldattal lohasztják le. A polip növekvő állapotában könnycsepp alakú, a kifejlett képződmény állagát tekintve héj nélküli szőlőszemre hasonlít. Az orrüreg elzáródását okozó orrpolipok megnehezíthetik az orrtükrözést, ezért vizsgálatukhoz endoszkópos, CT- vagy MR-vizsgálatot kell igénybe venni. Az endoszkópia segítségével az orvos megvizsgálhatja az orrjáratokat, az orr hátsó részét, illetve az orrgaratot. A CT-vizsgálat segítségével nemcsak az orrpolip eredete kereshető fel, de segít feltérképezni az orrmelléküregek elhelyezkedését és állapotát a későbbi sebészi beavatkozáshoz. Az MR-vizsgálatból a csontok helyzetét nem lehet megítélni, jól ábrázolja viszont a lágyrészeket, amely a tumoros elváltozás kizárásában nyújt jelentős segítséget.
A műtét során eltávolított polipot akkor küldik szövettani vizsgálatra, ha az elváltozás külleme nem típusos, vagy ha a kis orrpolip konzervatív kezelésre nem gyógyul.
Az allergiás tünetekről is beszámoló betegeken allergiatesztet végeznek el. Gyermekkorban diagnosztizált orrpolip esetén ki kell zárni a cisztás fibrózis lehetőségét, ezt a verejték sókoncentrációjának mérésével, valamint genetikai vizsgálatokkal végzik.
Ha az elváltozás egyoldali, vagy a szövettömeg vérzik, felveti a daganatos elváltozás gyanúját, ezért ilyenkor minden diagnosztikai eszközt igénybe kell venni a tumor megnyugtató kizárása érdekében.

Az orrpolip kezelése

Az orrpolipok kezelésének optimális megoldását az ok terápiája jelentené, az ok azonban nem mindig világos. Mivel az esetek döntő többségében gyulladásra utaló jelek is vannak, a kezelés a gyulladás nem specifikus csökkentésére irányul. A gyógyszeres kezelés kisméretű orrpolipok esetén a helyi szteroid orrspray használatát jelenti. Ezeket hónapokig használva lassítható, esetenként megállítható az orrüregi polipok növekedése, azonban a betegség gyökere, a melléküregekben növekvő polipok, ezzel a módszerrel nem érhetőek el. Rövid ideig – általában hat napig – alkalmazott szteroid tabletta szintén hatásos lehet.
Ha a gyógyszeres kezelés nem jár eredménnyel, a polipokat sebészileg távolítják el. Egészséges személy esetén ez csak ambuláns beavatkozást igényel, és az egyszerű orrpolipok eltávolítása nem jár radikális műtéttel. Az endoszkópos beavatkozás biztonságosabbá és elviselhetőbbé teszi az orrpolip eltávolítását.
A melléküreg műtétje altatásban vagy érzéstelenítéses kábításban történik. Kivitelezésében a CT-felvétel nyújt segítséget az orvosnak. A műtéttel szabaddá, átjárhatóvá teszik az orrüreget és az orrjáratokat, valamint eltávolítják a melléküregekből a polipokat, és megnyitják a lezáródott melléküreg-szájadékokat, így helyreáll az orrlégzés és a melléküregek szellőzése. A polipok ismételt kialakulásának megelőzése érdekében fontos az allergiás nátha gyógyszeres kezelése, illetve az említett – helyileg, vagy tabletta formájában alkalmazott – szteroid terápia. Komoly eredmény, hogy a diagnosztikus és a műtéti technika fejlődésével az elváltozás egyre ritkábban újul ki.

fül-orr-gégészeti szakrendelésünkön szakorvosaink várják a fül-orr-gégészeti problémák megoldásával.
Bejelentkezés: +36 1 225 0566

Vélemény, hozzászólás?